Mi a harmonikus, boldog élet alapja?

Az embernek fizikai Teste, Lelke, és Szelleme van. A fizikai test a Forma, melyet áthat a Lélek és a Szellem, mint Tartalom. A Lélek és a Szellem, vagyis a Tartalom a látható külső Formán, vagyis a fizikai testen keresztül nyilatkozik meg. A Tartalom minden pillanatban hat a Formára és a Forma minden pillanatban a Tartalmat fejezi ki.

Ez a hármas egység együttes jelenléte, egymást átható működése teszi az embert emberré. A három rész egymásra kölcsönösen hatással van, egyik fejlődése megteremti a lehetőséget a másik kettő növekedésére. Elképzelhetjük ezt az egymással harmóniában működő három részt, ezt a hármas egységet három pillérként, vagy egy háromlábú szék formájában is.

A háromlábú szék hasonlatnál maradva: Ha a szék három lába nagyjából egyforma hosszú –azaz egymással harmóniában vannak– akkor a szék feladatának megfelelően funkcionál. Vagyis a megfelelően karbantartott testen mint eszközön át, a Szellem által sugárzott tiszta ideák a Lélek transzformátorán keresztül akadálytalanul áramlanak embertársaink és a világ, a Makrokozmosz felé. Ebben az esetben egy kiegyensúlyozott, békés boldog emberrel van dolgunk.

Ha a szék valamelyik lába lényegesen rövidebb, vagy hosszabb mint a többi, a harmónia megszűnik, a szék felborul, eredeti célra használhatatlanná válik. Nézzük meg hová vezethet ez az aránytalanság a Test, Lélek, és Szellem vonatkozásában.

Ha egyoldalúan csak a fizikai test igényeit szolgáljuk ki, oly módon, hogy mértéktelenül eszünk, iszunk és egyéb testi örömöknek adjuk át magunkat –mint azt sokan teszik mondván: egyszer élünk, és egyéb jó sincs az életben, az a biztos ha tele a has, stb.– az eredmény egy elhízott, méreganyagokkal leterhelt szervezet, amelyben a lélek és a szellem –a tulajdonképpeni Tartalom és lényeg– megnyilatkozni nem tud. Innen egyenes út vezet a különféle betegségek kialakulásához. Szív és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. (Sajnos a magyar népességet ez különösen érinti.) Nem jobb a helyzet akkor sem, ha valaki túlzásba viszi izmai fejlesztését a sportot, vagy állandóan kozmetikába, fitnessz klubokba jár. Ha a test fejlesztése mellett nem fordít időt a lélek, és szellem kiművelésére, akkor az eredmény egy “kigyúrt” üresfejű izomember, vagy egy agyonkozmetikázott “szoláriumcsirke” lesz. Így az ember szinte csak vegetáló állati szinten élő, az állati ösztöneinek engedelmeskedő, az emberi élet nagyszerűségét, teljességét élni képtelen lénnyé válik.

Rossz úton halad az is, aki csak a lélek, az intellektus fejlesztését gyakorolja, olvas, tanul, különféle mély “filozofikus” kérdéseken töri a fejét, megtörtént eseményeken rágódik, vagy a jövőről képzeleg. Döntéseit kizárólag érzelmi alapon hozza, és ezen érzelmei elragadják. Lehet bármilyen gazdag a lelkivilága, nagy az intellektuális tudása, ha hiányzik a test megfelelő karbantartása, illetve a Szellem sugallatának felfogására, az intuíció befogadására való képesség. Így az embert előbb-utóbb saját kezelhetetlen érzelmei, könyvízű tudománya, tudományossága temeti maga alá.

Az is helytelenül jár el, aki csak a szellemet ismeri el, azt kívánja fejleszteni mindenáron. Meditál, imádkozik, különféle lelki gyakorlatokat végez, esetleg valamely szektához csatlakozva családjáról, barátairól megfeledkezve elvonul, várja a “megvilágosodást”. Fizikai testét nem ápolja, nem tartja karban, csak a szellemre koncentrál. Így ez az ember “nem a földön jár”. A különféle szellemi gyakorlatok hatására idő előtt megnyilvánuló, a keleti tanokból ismert úgynevezett “Kundalíni energia” elöntheti és károsíthatja a felkészületlen fizikai testet. És az esetlegesen részlegesen megnyíló “harmadik szem” alacsonyabb szellemi síkokra nyújt betekintést. A szellem egyoldalú iskolázásának a következményei depresszió és különféle pszichés zavarok, esetleg idegrendszeri károsodások lehetnek.

Tehát a Test, a Lélek és a Szellem fejlesztését egyszerre kell folytatnunk, az arany középút betartásával. Krisztus is erre tanít, mikor azt mondja: “add meg a császárnak ami a császáré és Istennek ami az Istené”. Vagyis túlzások nélkül táplálni kell, karban kell tartani a testet, amely az anyag “császáráé” és emellett szüntelenül fejleszteni kell az intellektust, az érzelmeinket a legmagasabb fokon kell tudni átélni, meg kell tapasztalni az igazi örömöt, a boldogságot, a szeretetet. Emellett éreznünk kell, hogy az egész világegyetemet a Szellem világítja be. El kell tudni mélyedni önmagunkban, így kerülhetünk közelebb Szellemünkhöz, Selfünkhöz, Magasabb Énünkhöz, (mindegy hogyan nevezzük) végső soron Istenhez.

SZ. GY.


Szólj hozzá!

QR Code Business Card